Az agilis gondolkodásmód nem csak egy üres frázis vagy divatos kifejezés, hanem egy fontos sikertényező, amely lehetővé teszi, hogy sikeresen dolgozzunk a változó időkben. Miért is? Mert segít mindannyiunknak rugalmasan és megoldás orientáltan reagálni a változásokra, és alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk, mit jelent pontosan az agilis gondolkodásmód.

Mi is az a gondolkodásmód?

A „gondolkodásmód” általában „szellemi hozzáállásként” fordítható. Az egyén meggyőződésein és belső hozzáállásán alapul, amelyek gondolati és viselkedési mintákhoz vezetnek.

Példa: Flóra abban hisz, hogy folyamatosan fejlődhet, és a problémákat kihívásként kezeli. Ezzel a gondolkodásmóddal inkább nyitott lesz új dolgokra, mint Szabina, aki úgy gondolja, hogy a változások rosszak.

Mi az az agilis gondolkodásmód?

Először is: Nincs egyértelmű meghatározás az „agilis gondolkodásmód” kifejezésre. Azonban számos gondolkodásmód és tulajdonság létezik, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az agilis projektek sikeresek legyenek:

• Fejlődési és növekedési vágy
• Együttműködési és társas kapcsolatok iránti igény
• Az eredmények elérésére való fókuszálás
• Az új helyzetekhez való alkalmazkodás képessége
• A bizonytalanság elfogadása
• Kölcsönös tisztelet
• Változási hajlandóság
• A folyamatos javulásra való törekvés

Az agilis gondolkodásmód tehát egy olyan alapvető hozzáállás, amely lehetővé teszi, hogy előre nem látható helyzetekben is megoldásokat találjunk. Az agilis gondolkodásmódhoz gyakran kapcsolódnak a „Fix gondolkodásmód” és „Növekedési gondolkodásmód” kifejezések is.

Nézzük meg a következő példákat:

Példa 1: Zoli szívesen próbál ki új dolgokat, és tudja, hogy a bizonytalanság az élet része. Bármi is történjen, biztos abban, hogy találni fog megoldást – akár a csapat többi tagjával együtt. Szeret folyamatosan megkérdőjelezni a meglévő dolgokat, hiszen mindig van lehetőség a fejlődésre. Új technológiák vagy folyamatok? Csak jöjjenek!

Példa 2: Peti szereti, ha minden ugyanúgy van, mint korábban. Nehezen birkózik meg az új dolgokkal – végül is nemrég definiálták a folyamatokat, és ezek viszonylag jól működnek. Megint pletykák keringenek arról, hogy több önállóságot kellene vállalni az osztályukban. De miért? Elégedett azzal, ha feladatokat osztanak rá, amelyeket sorra elvégezhet.

Nyilvánvaló, hogy kinek van agilis gondolkodásmódja, igaz? Az ilyen példákat olvasva több kérdés is felmerülhet benned:

• Csak az agilis gondolkodásmód pozitív?
• Mindannyiunknak agilis gondolkodásmóddal kell rendelkeznie?
• Most akkor én egy „régi vágású” unalmas ember vagyok?

Talán azonosulsz Zolival, és örülsz, hogy agilis gondolkodásmóddal rendelkezel. Mindenesetre érdemes megkérdezni, hogy valóban mindenkinek agilis gondolkodásmóddal kell-e rendelkeznie ahhoz, hogy sikeresen dolgozzon a változó időkben és agilis környezetben.

Mindenkinek szüksége van agilis gondolkodásmódra?

Legyünk őszinték: Mindannyian ismerünk embereket, akik képtelenek lennének boldogulni egy teljesen agilis környezetben. Van oka annak, hogy egyes emberek inkább könyvelők lesznek egy hagyományos középvállalatnál, míg mások kreatív marketingkampányokat fejlesztenek egy start-up cégnél.

A tény az, hogy sikeres projektekhez és vállalatokhoz különböző személyiségtípusokra és munkamódszerekre van szükség – és ez rendben is van. A csapatok sokféle személyiségtípusból profitálnak, feltéve, hogy alapvető értékeik nem különböznek túlságosan.

Fejleszthető az agilis gondolkodásmód?

Igen és nem – de inkább „igen”. Bizonyos személyiségjegyek nehezen változtathatók meg, így egy erősen hierarchikus gondolkodású és magas biztonságigényű személy soha nem fogja teljesen jól érezni magát egy agilis környezetben. De persze semmi sem lehetetlen. Még a végén IT Agilist válhat belőle. 🙂