Az agilis projektmenedzsment manapság gyakran emlegetett téma, mivel gyorsabb eredményeket, jobb minőséget és a korunk gyors üteméhez jobban illeszkedő projektkezelést ígér. Ebben a cikkben közelebbről is megnézzük az agilis projektmenedzsment történelmi fejlődését és annak meghatározását.

Mit jelent az „agilis”?
Kezdjük azzal, hogy pontosabban megvizsgáljuk az „agilis” kifejezést, amelyet a mindennapi nyelvhasználatban ritkán használunk. A latin „agilis” szóból származik („fürge, mozgékony”). A menedzsment környezetében az agilis gyors cselekvést, a megváltozott feltételekhez való bürokráciamentes alkalmazkodást és az egyszerű iránykorrekciókat jelenti.

Lépjünk egy lépéssel tovább, és vizsgáljuk meg az „agilitás” fogalmát közvetlenül a gazdasági környezetben. Az aki agilis módon cselekszik, nem egy nehézkes kolosszus, hanem rugalmasan és proaktívan reagál a változásokra. De hogyan került be ez a kifejezés a mai projektmenedzsmentbe? Sokan meglepődnek azon, hogy az agilis megközelítések nemcsak a szoftveripar fellendülésével jöttek létre.

De akkor mi is az agilis kiáltvány?

Az agilis kiáltvány alapvető irányelveket tartalmaz a szoftverek hatékony fejlesztéséhez. A megközelítés lényege: minden hatástalan és fölösleges tevékenységet el kell kerülni, például a szükségtelen dokumentációt, a hosszú megbeszéléseket vagy a szigorú folyamatok betartását. Az agilis kiáltványban négy agilis értéket és tizenkét agilis alapelvet fogalmaztak meg. Minden agilis módszertan ezekre az értékekre és elvekre épül.

Az eredeti verzió itt érhető el: Agile Manifesto

Az agilis kiáltvány története

Térjünk vissza az időben az 1990-es évek elejére, amely nehéz időszak volt a szoftverfejlesztésben. Ha a fejlesztés kezdete és a termék leszállítása között akár három év is eltelhet, akkor joggal beszélhetünk „alkalmazásfejlesztési válságról”. Három év alatt sok technológia elavul, és a megrendelő igényei is gyakran radikálisan megváltoznak. Ennek eredményeként sok pénz megy kárba.

Szerencsére volt néhány okos elme, akik megoldást kerestek erre a problémára: kis, kötetlen találkozók során ötleteket cseréltek, hogy hatékonyabban és egyszerűbben fejlesszék a szoftvereket.

A nagy áttörés 2001-ben történt, egészen pontosan február 11. és 13. között, a Snowbird síközpontban, Utah állam Wasatch-hegységében. 17 vezető szoftverfejlesztő nemcsak a sípályát hódította meg – bőven volt idejük kötetlen beszélgetésekre is. Az eredmény: megszületett az agilis kiáltvány, hivatalos nevén a „Manifesto for Agile Software Development”.

Nem csak szoftverekhez

Az agilisság csak a szoftveriparhoz tartozik? Nem egészen. Igaz, hogy az agilis kiáltványt a szoftveripar képviselői tették közzé, és először a szoftverfejlesztésben terjedt el az agilis projektmenedzsment. Az agilis kiáltvány eredeti változatában kifejezetten a szoftverekről van szó („Felfedezünk jobb módszereket a szoftverek fejlesztésére azáltal, hogy mi magunk fejlesztjük őket, és segítünk másoknak is ezt tenni.”).

Azonban, ahogy a következő szakaszokban látni fogod, az agilis értékek és alapelvek univerzálisan alkalmazhatók. Ha a „szoftver” szót helyettesíted olyan kifejezésekkel, mint „termék” vagy „megoldás”, az agilis elképzelések könnyen átültethetők más iparágakra is.

A következő szakaszokban az általános „termék” kifejezést fogjuk használni. Az iparágtól függően ezt helyettesítheted „megoldás”, „szolgáltatás” – vagy éppen „szoftver” kifejezéssel.

A négy agilis érték

Az alábbi négy értéket határozták meg az agilis kiáltványban:

1. Az egyének és interakciók előbbre valók, mint a folyamatok és eszközök: Ha túlzottan a folyamatokra és eszközökre támaszkodunk, kevésbé leszünk képesek gyorsan reagálni a változásokra. Ehelyett az ember, mint döntéshozó, nagyobb hangsúlyt kap.
2. A működő termék előbbre való, mint a kiterjedt dokumentáció: A dokumentáció nem felesleges, de az agilis érték kiemeli, hogy egy működő termék értékesebb, mint annak dokumentációja. A dokumentációt nem kell megszüntetni, de csak a legszükségesebbre kell korlátozni. A megközelítés: annyi, amennyi szükséges, nem annyi, amennyi lehetséges.
3. Az ügyféllel való együttműködés előbbre való, mint a szerződéses tárgyalások: Ez az agilis érték hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megrendelőt vagy általánosságban a belső és külső érintetteket bevonjuk a teljes fejlesztési folyamatba. Így rendszeresen visszajelzéseket kérhetünk, és biztosíthatjuk, hogy a végtermék megfeleljen az elvárásoknak.
4. A változásokra való reagálás előbbre való, mint a terv szigorú követése: A hagyományosan tervezett projektekben a terv betartása kívánatos. A változások gyakran költségesek, ezért érdemes elkerülni őket. Az agilis projektek azonban mindig szívesen fogadják az új követelményeket és változtatási igényeket. A megközelítés: gyorsan szeretnénk reagálni a változó követelményekre.

Fontos megjegyzés: Félreérthető lehet az agilis kiáltvány, ha azt gondolnánk, hogy a hagyományos értékek feleslegesek. Ez azonban nem így van – csupán azt javasolja, hogy más értékeket helyezzünk előtérbe, és mérlegeljük a folyamatok, dokumentáció, szerződések és tervek tudatos használatát.

A 12 agilis alapelv

A négy érték már jó kiindulópont, de lehet még konkrétabb? Igen! A következő tizenkét alapelv az értékekre épül, mintegy életet adva nekik, és konkrét útmutatásokat nyújtva. Nézd meg, milyen alapelvek szerint kellene az agilis projekteket kezelni:

1. Az ügyfél elégedettsége a legfontosabb prioritás, amit korai és folyamatos értékes termékek szállításával érünk el.
2. Üdvözöljük a változó követelményeket, még akkor is, ha azok későn merülnek fel a fejlesztés során. Az agilis folyamatok kihasználják a változásokat az ügyfél versenyelőnyének érdekében.
3. Rendszeresen szállítunk működő termékeket az ügyfélnek, néhány hetes vagy hónapos időközönként, előnyben részesítve a rövidebb időszakokat.
4. A menedzsereknek és fejlesztőknek napi szinten együtt kell dolgozniuk a teljes projekt során.
5. A projekteket motivált emberekre építjük. Biztosítjuk számukra a szükséges környezetet és támogatást, és bízunk benne, hogy elvégzik a munkájukat.
6. A személyes beszélgetések a leghatékonyabb módjai az információk átadásának egy fejlesztőcsapaton belül.
7. A haladás legfontosabb mérőszáma a működő termék.
8. Az agilis folyamatok elősegítik a fenntartható fejlődést. Minden érintett (szponzorok, fejlesztők és felhasználók) képesnek kell lennie arra, hogy határozatlan ideig állandó ütemet tartson.
9. Az agilitás növelhető a folyamatos technikai kiválóságra és a jó tervezésre való odafigyeléssel.
10. Az egyszerűség kulcsfontosságú, ami azt jelenti, hogy minimalizálni kell az el nem végzett munkát.
11. A legjobb architektúrák, követelmények és tervek önszerveződő csapatokban születnek.
12. Rendszeres időközönként a csapat visszatekintése az elvégzett munkákra, sprintekre

Összegzés
Az agilis projektmenedzsment egy gyűjtőfogalom, amely különféle projektmenedzsment-módszereket foglal magában, mint például a Scrum vagy a Kanban. Mindegyik egy iteratív megközelítést követ, amelyben rövid időközönként (rész)eredményeket szállítanak, és gyors visszajelzést kérnek az érintettektől. Ezekkel az átlátható szakaszokkal gyorsan lehet reagálni a változó követelményekre.